És így múlik, vagy legalábbis pihen a kvantumtechnológia dicsősége. Amibe pár éve még döntötték a pénzt, azt most már nem is tartják annyira vonzónak a nagy pénzeszközökkel gazdálkodók. Jött ugyanis helyette más, aminek fényesebb, de mindenekelőtt hamarabb megtérülő jövőt jósolnak.
Innovatív orvosi eszköz gyártására és forgalmazására kapott 500 millió forintot egy cég, de alig látszik eredménye az állami mankónak.
A kedvezőtlen finanszírozási és jogi környezet miatt külföldre kényszerül a magyar startupok jelentős része. Pedig ennek elkerülését akár a szomszédoktól is eltanulhatnák az „illetékesek”.
Az MNB szerint az eddig vártnál magasabb lehet az októberi infláció, a kormány pedig árstoppal fékezné legalább a novemberit; a jövő hétfőtől bejelentett napelemeket már csak akkumulátorral lehet telepíteni; elnököt választ Brazília. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Teljesen átalakítaná a magyar kockázati tőkepiacot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ám a szakma legalábbis szkeptikus a tervekkel kapcsolatban, mivel attól félnek, a politika megint felülírja a piaci realitásokat.
A PVC-padlók gyártója nyeresége, a többségi tulajdonos cége viszont veszteséges.
Az állami kockázatitőke-alap, a Hiventures elindította a nagyvállalati finanszírozási programját.
A HVG által megkérdezett hazai befektetők a közhangulatnál jóval derűlátóbban ítélik meg a járvány okozta válság kimenetelét. Harmadikként Nyíri Viktor, ingatlan- és kockázatitőke-befektető írja le, milyen változásokra és kihívásokra számít.
Felhőszolgáltatásban dolgozó cégek számára nyílt egy új, 125 millió dolláros kockázati tőkealap.
Online piacteret épített egy magyar vállalkozás, hogy kézműves termelők menő séfeknek adhassák el áruikat. Kapirgáló csirkéktől kezdve a fenyőrügyön át a fekete jávai csirkéig kapva kapnak mindenen az ötcsillagos szállodákban és a divatos éttermekben. A cég Közép-Európát, majd az egész kontinenst meghódítaná.
Az Apple, a Google és az Amazon támogatását is elnyerte a magyarok által alapított PublishDrive. Az egyik ötletgazda, a most 30 éves Jentetics Kinga az amerikai Forbes médialistájára is felkerült, és most a hvg.hu-nak mesélt a projektről.
Nemzetközi piacokat megcélzó startupokból nincs hiány: hónapról hónapra bejelentkezik valaminek „az ubere vagy az airbnb-je”. A magas kockázatú befektetésre specializálódott tőkéseknek megvannak a módszereik, hogyan kerüljék el a bukást.
A következő években egyre több kockázati tőkét fektethetnek be Magyarországon is, igaz, az állam a legfontosabb szereplő.
Robert Soros lemond a Soros Fund Management elnöki posztjáról.
Vállalkozni, beszállni egy cégbe mindenképp kockázatos dolog. Hiába menő egy termék, biztató a piac érdeklődése vagy meggyőző az üzleti terv, a kockázatot csak minimalizálni lehet. Főleg akkor, ha az ember egyszerre tucatnyi vállalkozásba fektet. Kádas Péter kockázatitőke-szakértővel beszélgettünk bukásról, extrém rizikóvállalásról, valamint arról, meddig lehet elmenni biztonsági háló nélkül.
Kimagasló év volt a tavalyi a startupok számára, akár a finanszírozást, akár a felfutó cégek számát nézzük, idén azonban nem biztos, hogy folytatódik az őrület. Globálisan már látható, hogy a kockázati alapok tartogatják a puskaporukat, és a hazaiak is biztonsági játékot játszanak. Itthon az állam nagy dobásra készül, de mivel a részletekkel még adós, kivárásra készteti a piaci szereplőket is. Ettől függetlenül akadnak olyan ágazatok, ahol a válság is kitermelhet nagyot menő startupokat.
Régebben mindenki csak hitelben gondolkodott, ma már azért sok más lehetőség is van, ha pénzre van szükség.
A gyors növekedés előtt álló európai tech cégek harmadának az Egyesült Királyságban van a székhelye.
Jó hír a magyar vállalkozások számára, hogy Magyarország a régió top 3 befektetési célpontja között szerepel, a kockázati tőkebefektetések 30 százaléka hazánk cégeibe áramlott. De hogyan készülhet fel a tőkét kapott vállalkozás az exitre?
